Térítmény a kismamáknak

Ügyfélfogadás: 8:00-tól 13:00- ig

Referens:

  • Lénárt Anikó

Iroda: Községi Szolgáltató Központ, 7-os tolóablak
Becse, Felszabadulás Tér 2

Telefon: Tekintse meg Óbecse község hivatali telefonjainak listáját (Telefonkönyv)
 

Szülési szabadság és gyermekgondozás idején a jövedelempótlásra elsősorban az anya jogosult, kivételes esetben az apa, az örökbefogadó szülőpár egyike, a nevelőszülő ill. a gyám. Ezt a jogosultságot a munkáltatónál (jogi- vagy magánszemély) szerzi, vagy egyéni vállalkozóként tevékenykedik (alkalmazottak nélkül).
A munkáltatójánál alkalmazott személy jövedelempótlékát a munkáltató fizeti ki a többi alkalmazott jövedelmével egy időben, míg annak, ki egyéni vállalkozóként tevékenykedik (alkalmazottak nélkül) a jövedelempótlékot a Községi Közigazgatási Hivatalnál kell igényelnie.
A munkáltató, a kifizetett jövedelempótlék visszaigénylését a Községi Közigazgatási Hivatalnál, az NZ-1- es űrlap hitelesítésével és a jövedelempótlék kifizetéséről szóló bizonylattal kérvényezheti.
A jövedelempótlék a tényleges jövedelem teljes összege, amit az alkalmazott teljes munkaidővel ill. teljesítménnyel valósítana meg.

A jogosultság megszerzéséhez szükséges dokumentáció::

A kérelmet igénylő anya – szülési szabadságra és gyermekgondozásra kap jogosultságot (összesen 365 nap), vagy csak szülési szabadságra (a szülés napjától számított 3 hónap)

  • kérvény a jövedelempótlás jogosultságára a szülési szabadság és gyermekgondozás idejére, vagy kérvény a jövedelempótlás jogosultságára a szülési szabadság alatt (a kérvényt az irodában lehet igényelni),
  • szakorvos által kiállított orvosi bizonylat –felmentés (eredeti),
  • egészségügyi könyvecske (fénymásolat),
  • a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonata (fénymásolat),
  • munkáltató által kiállított végzés a szülési szabadság és gyermekgondozás, valamint a szülési szabadság jogosultságára,
  • munkáltató által kiállított bizonylat a munkaviszony időtartamáról és folyamatosságáról közvetlenül a szülési szabadság jogosultságának megvalósítása előtt,
  • munkáltató által kiállított bizonylat a jövedelem összegéről és a megnövelt jövedelem összegéről,
  • munkáltató által kiállított bizonylat a munkabérek három havi átlagáról, a szülési szabadságot megelőzően,
  • a PIO (Nyugdijas- és Rokkantbiztosítási Alap) M-4/SZ űrlapja (fénymásolatát az egyéni vállalkozásban tevékenykedő anya nyújtja át),
  • végzés az illetékes községi szervektől a tevékenység ideiglenes megszüntetésére illetve, ideiglenesen más személy felhatalmazása a tevékenység végzésére (az egyéni vállalkozásban tevékenykedő anya nyújtja át),
  • az Adóügyi Osztály bizonylata a havi alapról, amelyre a kötelező nyugdíjas és rokkantbiztosítási hozzájárulást kell fizetni a szülési szabadságot megelőző hónapra vonatkozóan, az üzleti év lejárta után is valamint három hónapon belül a végső alapról is(az egyéni vállalkozásban tevékenykedő anya nyújtja át),
  • Személyes nyilatkozat arról, hogy távolléte alatt nem űzi ugyanazt a tevékenységet, illetve más tevékenységgel sem foglalkozik,
  • az illetékes Egészségügyi Intézmény jelentése a gyermek holtan születéséről, illetve arról, hogy még anyakönyvi bejegyzés előtt elhunyt (csak a szülési szabadság jogosultságának megvalósításra kell benyújtani),
  • a halotti anyakönyvi kivonat, ha a gyermeket már bejegyezték a születési anyakönyvbe illetve a gyermek elhalálozása a szülési szabadság lejárta előtt történt (csak a szülési szabadság jogosultságának megvalósítására kell benyújtani).

A kérelmet igénylő apa – szülési szabadságra és gyermekgondozásra kap jogosultságot a munkaviszonyban lévő, vagy munkanélküli anya helyett (az anya gyermeknevelését meggátoló ok fellépésének első napjától az ok megszünésének napjáig)

  • kérvény a jövedelempótlás jogosultságára a szülési szabadság és gyermekgondozás idejére, vagy kérvény a jövedelempótlás jogosultságára a szülési szabadság alatt (a kérvényt az irodában lehet igényelni),
  • Bizonylat az anya elhalálozásáról (halotti anyakönyvi kivonat) arról, hogy elhagyta gyermekét (gyámhatósági bizonylet), komolyabb betegségben szenved (bizonylat az egészségügyi intézetből), az anya munkaképtelennek lett nyilvánítva (bírósági végzés), vagy börtönbüntetésre ítélték (a bűntető-javító intézet bizonylata),
  • szakorvos által kiállított orvosi bizonylat –az anya felmentése (az apa nyújtja be abban az esetben, amikor az anya munkaviszonyban van),
  • Munkanélküliségi bizonylat vagy az anya egészségügyi könyvecskéjének fénymásolata (az apa nyújtja be, abban az esetben, amikor az anya munkanélküli),
  • az apa egészségügyi könyvecskéje (fénymásolat),
  • a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonata (fénymásolat),
  • az apa munkáltatója által kiállított végzés a szülési szabadság és gyermekgondozás, valamint az apa szülési szabadság jogosultságára,
  • munkáltató által kiállított bizonylat a munkaviszony időtartamáról és folyamatosságáról közvetlenül az apa szülési szabadságra való jogosultságának megvalósítása előtt,
  • munkáltató által kiállított bizonylat a jövedelem összegéről és a megnövelt jövedelem összegéről,
  • munkáltató által kiállított bizonylat a munkabérek három havi átlagáról, a szülési szabadságot megelőzően,
  • a PIO (Nyugdíjas- és Rokkantbiztosítási Alap) M-4-es űrlapja (fénymásolatát a magán ill. jogi személynél foglalkoztatott anya adja át),
  • a PIO (Nyugdíjas- és Rokkantbiztosítási Alap) M-4/SZ űrlapja (fénymásolatát az egyéni vállalkozásban tevékenykedő anya nyújtja át),
  • végzés az illetékes községi szervektől a tevékenység ideiglenes megszüntetésére illetve, ideiglenesen más személy felhatalmazása a tevékenység végzésére (az egyéni vállalkozásban tevékenykedő apa nyújtja át),
  • az Adóügyi Osztály bizonylata a havi alapról, amelyre a kötelező nyugdíjas és rokkantbiztosítási hozzájárulást kell fizetni a szülési szabadságot megelőző hónapra vonatkozóan, az üzleti év lejárta után is valamint három hónapon belül a végső alapról is(az egyéni vállalkozásban tevékenykedő apa nyújtja át),
  • Személyes nyilatkozat arról, hogy távolléte alatt nem űzi ugyanazt a tevékenységet, illetve más tevékenységgel sem foglalkozik.

A kérelmet igénylő apa – átveszi az anya gyermekgondozásra való jogosultságát (ez a szülési szabadság bezártától számítva 365 nap)

  • kérvény a jövedelempótlás jogosultságára a gyermekgondozás idejére, (a kérvényt az irodában lehet igényelni),
  • a szülők írásbeli megegyezése arról, hogy az apa átveszi a jogosultságot,
  • szakorvos által kiállított orvosi bizonylat –az anya felmentése (az apa nyújtja be abban az esetben, amikor az anya munkaviszonyban van),
  • az apa egészségügyi könyvecskéje (fénymásolat),
  • a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonata (fénymásolat),
  • munkáltató által kiállított végzés a gyermekgondozás jogosultságáról,
  • munkáltató által kiállított bizonylat apa munkaviszonyának időtartamáról és folyamatosságáról közvetlenül a gyermekgondozás jogosultságának megvalósítása előtt,
  • munkáltató által kiállított bizonylat a jövedelem összegéről és a megnövelt jövedelem összegéről,
  • munkáltató által kiállított bizonylat a munkabérek három havi átlagáról, a gyermekgondozást megelőzően,
  • a PIO (Nyugdíjas- és Rokkantbiztosítási Alap) M-4-es űrlapja (fénymásolatát a magán ill. jogi személynél foglalkoztatott anya adja át),
  • a PIO (Nyugdíjas- és Rokkantbiztosítási Alap) M-4/SZ űrlapja (fénymásolatát az egyéni vállalkozásban tevékenykedő apa nyújtja át),
  • végzés az illetékes községi szervektől a tevékenység ideiglenes megszüntetésére illetve, ideiglenesen más személy felhatalmazása a tevékenység végzésére (az egyéni vállalkozásban tevékenykedő apa nyújtja át),
  • az Adóügyi Osztály bizonylata a havi alapról, amelyre a kötelező nyugdíjas és rokkantbiztosítási hozzájárulást kell fizetni a szülési szabadságot megelőző hónapra vonatkozóan, az üzleti év lejárta után is valamint három hónapon belül a végső alapról is(az egyéni vállalkozásban tevékenykedő apa nyújtja át),
  • Személyes nyilatkozat arról, hogy távolléte alatt nem űzi ugyanazt a tevékenységet, illetve más tevékenységgel sem foglalkozik.

Az örökbefogadó, a nevelőszülő ill. gyám igényli a gyermekgondozásra való jogosultságot – a gyermek családba helyezésének pillanatától 8 hónapra, legtovább a gyermek 5. életévének betöltéséig (ha a gyermek 5 évesnél fiatalabb), ill a gyermek 11 hónapos korának betöltéséig (ha a gyermek három hónaposnál fiatalabb)

  • kérvény a jövedelempótlás jogosultságára a gyermekgondozás idejére, (a kérvényt az irodában lehet igényelni),
  • Bizonylat a gyermek örökbefogadásáról, neveléséről ill. gyámjáról vagy az örökbefogadói, nevelői ill. gyámsági státuszról (gyámhatósági bizonylat) ,
  • a kérvényező, szakorvos által kiállított, orvosi bizonylata (felmentés),
  • a kérvényező egészségügyi könyvecskéje (fénymásolat),
  • a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonata (fénymásolat),
  • munkáltató által kiállított végzés a gyermekgondozás jogosultságáról,
  • munkáltató által kiállított bizonylat a munkaviszony időtartamáról és folyamatosságáról közvetlenül a gyermekgondozás jogosultságának megvalósítása előtt,
  • munkáltató által kiállított bizonylat a jövedelem összegéről és a megnövelt jövedelem összegéről,
  • munkáltató által kiállított bizonylat a munkabérek három havi átlagáról, a gyermekgondozást megelőzően,
  • a PIO (Nyugdíjas- és Rokkantbiztosítási Alap) M-4-es űrlapja (fénymásolatát a magán ill. jogi személynél foglalkoztatott kérvényező adja át),
  • a PIO (Nyugdíjas- és Rokkantbiztosítási Alap) M-4/SZ űrlapja (fénymásolatát az egyéni vállalkozásban tevékenykedő kérvényező nyújtja át),
  • végzés az illetékes községi szervektől a tevékenység ideiglenes megszüntetésére illetve, ideiglenesen más személy felhatalmazása a tevékenység végzésére (az egyéni vállalkozásban tevékenykedő kérvényező nyújtja át),
  • az Adóügyi Osztály bizonylata a havi alapról, amelyre a kötelező nyugdíjas és rokkantbiztosítási hozzájárulást kell fizetni a szülési szabadságot megelőző hónapra vonatkozóan, az üzleti év lejárta után is valamint három hónapon belül a végső alapról is (az egyéni vállalkozásban tevékenykedő kérvényező nyújtja át),
  • Személyes nyilatkozat arról, hogy a kérvényező, távolléte alatt nem űzi ugyanazt a tevékenységet, illetve más tevékenységgel sem foglalkozik.